Az egész úgy kezdődött, hogy 'It might get loud'. Ajánlom minden zeneszeretőnek ezt a filmet. Jack White (White Stripes) valami üveghegyen túli farm hátsó kertjében, ahol a kurta farkú malac túrja a szarát, összetákol egy hangszert. ILYEN NEKEM KELL!!!!
Ungarische Mississippi Redneck Handmade Custom Shop Mojo Machine.
Sokára tartott, mire eljutottam addig, hogy nekilássak, de ami késik, az nem múlik. Fogtam egy deszkát, még hegesztő padként alkalmaztam egy időben. Átgondoltam a mit és a hogyant, összeszedtem a szerszámokat, az alkatrészeket, és hajrá. Kulcsszó szinten: csavar, aksis fúró, szögalu, bronz darab, csatos üveg, deszka, húr...ő...kulcsszónak ez így sok.
Van egy akusztikus gitárom, az első hangszerem, öregemmel csak ruszki csodának hívjuk. Leszedtem róla 3 hangoló kulcsot, ez a probléma is megoldva. De a hangoló kulcsokon a befűző lukak nem látszódtak, amikor a helyére tettem a dolgokat, így azon a részen valahogy ki kellett vékonyítanom a fát. Kisflex, csiszolókorong, és voilá! A csatosüveget baró facsavarokkal rögzítettem, persze egy picit így is mozog, ha erőltetem. Hogy értsd, megfogom az üveg nyakat, megmozgatom, és az derül ki, hogy van tremolója is a gitárnak! Állat! A húrokat hogy fűzöm be? Volt ilyen 8as négyzet forma rézrúd, abból levágtam, kifúrtam, lecsavaroztam. Ez is megoldva. A felső nyereg? A felső nyereg...ja, hát eszembe jutott, hogy már kitaláltam rá valamit: szögalu, azaz egy L alakú alumínium darab. Merthogy az is van itthon. Csavar, kész. Felhúroztam, és akkor kiderültek dolgok, pl kell a felső nyereg felé egy húr leszorító. Sárgaréz. Csak le kell kerekítenem majd még, ahol a húr hozzá ér, mert az egyik pont így szakadt el.
Jöhet az elektronika. Hangszedő kéne. Van! Előtúrtam, megtaláltam. Még amikor elkezdtem gitározni, akkor kaptam az első gitártanáromtól egy hangszedőt. Elég fapados, de nekem akkor a világot jelentette. Valamilyen oknál fogva, az elmúlt évek során a vezetéket levágtam róla. Egy hosszú vezeték lógott ki belőle, aminek a végén egy jack dugó volt. Biztos kellett valamire. Kerestem vezetéket, az első dolog, ami az utamba került, az ilyen sima villanyvezeték, tudod, amit meghajlítasz, és úgy marad. Tehát semmi cizellált, flexibilis, tudományos megfejtés. Vezeték pucolás, forrasztás, zsugorcső, Samsung okostelefon visszafelé*, és rendben is volna megint egy lépés. Jack aljzatot hogy és hova a rákba rögzítem. Écsapám egy rendkívül praktikus megoldással jött elő. A képeken látható. A hangszedőnek rétegeltből vágtam egy darabot magasítónak, hogy azért közel legyen a húrhoz. Nem valami metál a kimeneti jelszint. Rögzítettem, és kész. Kész a hangszer! És szól is! Majd a maradék két húrt felrakom, ha úgy adódik, valami hangolást megálmodok neki, mondjuk D dúr, és úgy, hogy D-F#-A. Vagy a hátam tudja... Mindenesetre, amikor volta rajta két húr, akkor el tudtam játszani, hogy 'Swing low, sweet chariot, comin' for to carry me hoooooome'.
Ha megnézitek a korábbi bejegyzéseket, ott találtok olyat, hogy slide izét csináltam borosüveg nyakból. Igen, azzal használom. Tökkkkéletesen működik a rendszer!
*
